A tanú (1969)
A magyar filmtörténet egyik legismertebb klasszikusa, amely kerek tíz éven keresztül dobozban várta, hogy egyszer majd bemutassák. A dialógusokban egy része teljesen beépült a magyar köztudatba. A köznyelv egyre többször idézett a filmből, így a fekete komédia társadalmi hatása máig érezhető. A populáris filmrajongók és a művészfilmek követői egyaránt kedvenc filmjeik közé sorolják. Bacsó Pétertől persze alapvetően nem állt messze ez a fajta metaforikus formanyelv, és stílusirányzat, hiszen későbbi alkotásaiban, emblematikusan mindig visszatér a rendszert bíráló, hol lírai, hol pedig epikus szatírához.
A tanú története, a Rákosi korszakban játszódik. Főhőse Pelikán József (Kállai Ferenc) gátőr, aki egy Duna menti kis faluban teljesít szolgálatot. A cselekmény egy fiktív településen, Szigetnádasdon indul. Bár a kis faluból nem sokat látunk a filmben, mégis ötven év elteltével is sikerül pár utcai helyszínt beazonosítani. Az elképzelt falut, ugyanis a Dunakanyarban lévő Tahitótfalu helyettesítette. Pontosabban, a falucska Szentendrei-szigeten fekvő Tótfalu része. A hentesbolt előtt várakozó hosszú sort, és Pelikán érkezését az üzlet elé, a mai Hősök terén kell keresni. Külön érdekesség, hogy most is egy húsbolt üzemel ezen a helyen.
forrás: NFI
forrás: Google
Ha kisétálunk a település melletti gátra és a mára már sűrű bokrokkal körbenőtt folyópartra, ismerős helyszínekre bukkanhatunk. A Tahival szembeni dunai partszakaszon forgatták például a találkozást Dániel Zolival, valamint a képzeletbeli békaemberekkel, illetve Pelikán kutyája Fickó, ugyanitt vizelte le az „Éljen a mi nagy bölcs vezérünk” kövekből kirakott feliratot.
forrás: NFI
fotó: Filmturista Egyesület/Basa Balázs
Pelikán gátőr házát, viszont hiába is keresnénk már erre. A díszletként felépített házat, amely a film elején még épségben látható, ténylegesen leégették a filmben. A másnap kiérkező Virág elvtárs nagy bölcsen állapítja meg: „Ez porig égett, erről kár lenni vitát nyitni”
forrás: NFI
forrás: NFI
A találkozás Csetnekyvel (volt nyilas legény és besúgó a filmben) jelenet helyszíne a szentendrei Határcsárda terasza volt. A hangulatos kis vendéglő remélhetőleg hamarosan, ugyanúgy fogad majd vendégeket, mint a forgatás időszakában. A háttérben jól megfigyelhető a túloldalon lévő szigetmonostori révátkelő.
forrás: NFI
Leányfalun találjuk a koncepciós per szövegírójának alkotóházát, ahová Pelikán és Virág elvtárs (Őze Lajos) is ellátogatott. A Pince-hegy oldalán, a Gyulay Pál utca 25. szám alatt álló Péteri-villa, az államosítást követően egykor az orosz nagykövetség hétvégi rezidenciájaként, majd a 60-as évektől, a Mahart dolgozók üdülőjeként funkcionált. A filmben is látott teraszról gyönyörű dunai panoráma tárult az itt pihenő dolgozók szeme elé. A ház a rendszerváltást követő években magántulajdonba került, és azóta sajnos nem látogatható. Érdekesség, hogy csupán néhány utcányira lentebb található innen egy másik patinás épület a Sorg-villa, amely manapság is igen keresett, népszerű filmes helyszín. A tanúban, a Péteri villa bejárati lépcsője mellett néhány pillanatra feltűnő antik szobrok, Apolló és Diana római istenek alakjait formázzák, melyek egykor a híres fővárosi Duna fürdő (a későbbi Diana-fürdőt díszítették). Idekerülésük oka, a fürdőnek és a villának egyazon tulajdonosa a Pfefferről magyarosított Péteri család volt.
forrás: NFI
A Péteri-villa egykoron. forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum / Leányfaluanno.hu
Sorg-villa napjainkban. fotó: Filmturista Egyesület/Názer Ádám
forrás: NFI
A történet végén a megáradt Duna házakat sodor el, életeket tesz tönkre. Pelikán legendás mondatát - "Ja elvtársak, az élet nem egy habostorta" a folyóban, egy fán ülve mondja. A jelenet helyszíne, szintén a Tahitótfalui partszakasz volt.
forrás: NFI
A tanú napjainkban is menő filmnek számít, ami joggal teszi az alkotást kortalanná. A mű szép lassan legendává nemesült. Éppen ezért ha tehetjük érdemes bejárni a film eredeti vidéki helyszíneit, melyek még több évtizedes távlatból nézve is, izgalmas emlékeket tudnak felidézni bennünk.
