A magyar filmgyártás egykoron egyik leglátványosabb külső forgatási helyszíne volt a Budai-hegységhez tartozó Csíki-hegyek rögvonulata, amely hivatalosan a mai napig is közigazgatásilag Budaörshöz tartozik. Turisztikai megközelítése ellenben mind Csillebérc, mind pedig Budakeszi felől lényegesen egyszerűbb és könnyebb. A sziklás, dolomitos, dombokkal és helyenként fenyvesekkel határolt, vadregényes medencében, Budaörs, Budakeszi, Csillebérc között megbúvó Farkasvölgy, a Szekrényes-hegy, a Ló-hegy, a Huszonnégyökrös-hegy és a Farkas-hegy környéke. Olyan természeti adottságokkal rendelkezik, melyet a filmrendezők előszeretettel használtak ki, egy-egy romantikus kalandregény, vagy történelmi filmadaptáció életre hívásához.
A világosi csata rekonstrukciója, A kőszívű ember fiai (1965) című filmből, a budaörsi kopárokon. Érdekesség, hogy Várkonyi Zoltán a háttérben lángoló díszletházakat, az ugyancsak 1964-ben itt forgott és utána itt maradt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című Makk Károly filmből használta fel. Archív kép: OSZK/Fotótár
A völgy területén sárgával jelzett turistaút halad át, mely érinti a Budakeszihez közel eső Sorrentó-sziklát, a Kies-völgyet, elhalad a Szállás-hegy, Ló-hegy, Csík-hegy mellett, és végül a Huszonnégyökrös-hegyet majdnem a csúcsáig közelíti meg. A turistaútról lekanyarodva a Sorrentó–Szekrényes-hegy–Farkas-hegy által körbezárt területen, egészen 1952-ig működött a farkashegyi vitorlázó repülőtér, utána a reptér elköltözött a Budakeszitől alig három km-re található sík mezőre. Ugyanakkor a völgy túloldalán még ma is észrevehető az egykori hangárok helye, és persze a volt oktatóbázis épülete, amely évtizedek óta magántulajdonban van. A Farkas-hegy túloldalán, a Szekrényes hegyen, a csúcshoz közel vitorlázó-emlékmű található, ami piros jelzésű turistaútról közelíthető meg.
Az emlékműhöz közel találjuk a korábban itt állt MÁV pihenőház duplaboltíves homlokzat maradványát. A rom leginkább A tizedes meg a többiek (1965) című klasszikus háborús filmből lehet ismerős, amikor Molnár tizedes (Sinkovits Imre) és Szíjjártó István (Pálos György) fedezéket keresnek a szovjet csapatok támadása elől. Archív kép: OSZK/Fotótár
Ez, és a szemben lévő Szekrényes-hegy csúcsán fekvő betonrámpa maradványa -melynek feladata volt, hogy az ide rögzített gumikötél segítségével elindítsák a vitorlázógépeket – később vélhetően inspirációt adhatott a filmeseknek, mint díszlet kiegészítés, több játékfilmben látható.
A Szekrényes-hegy tetején, a sziklák mellett idilli környezetben Pap Éva és Darvas Iván, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig (1964) című történelmi komédiában. Archív kép: OSZK/Fotótár
A völgy története szorosan összekapcsolódik a magyar filmgyártással. Már az 50-es évek elejétől forgattak itt játékfilmeket. Sokszor merült fel nagy méretű, vadregényes, természetes közeg iránti helyszínigény, mely közel fekszik a fővároshoz, könnyen elérhető. A műteremre utaló számozását is a filmesek adták, így persze ezen a néven értelemszerűen csak a filmesek ismerték. A második világháború után újjászülető magyar filmgyártás először a zuglói Hunnia filmgyár Róna utcai telephelyén, valamint a Hungária körúti majd nem sokkal később megnyíló pasaréti műtermekben készítette remekműveit. Mivel az ominózus 9-es számmal egyik helyen sem volt jelölve stúdió, így adta magát a szlenges elnevezés, hogy a film „forog még a 9-esben is”
Szegény gazdagok (1959) film forgatása. Archív kép: OSZK/Kép: Inkey Tibor
Olyan művészek dolgoztak itt, mint Bán Frigyes, Fábri Zoltán, Keleti Márton vagy éppen Makk Károly. Később Várkonyi Zoltánnak, és Zsurzs Évának is ez volt az egyik kedvenc természetes filmforgatási területe. A 60-as évek közepétől aztán a Magyar Televízió is gyakran használta, mint forgatási terepet. A teljesség igénye nélkül, az itt forgott filmalkotások közül érdemes kiemelni, a Gerolsteini kaland (1957), a Szegény gazdagok (1959), a Két félidő a pokolban (1961), a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A tizedes meg a többiek (1965), A kőszívű ember fiai (1965), és az Egri csillagok (1968), című klasszikus filmeket. A tévés produkciókból A Tenkes kapitánya (1964), a Sztrogoff Mihály (1975), A névtelen vár (1981), a Sándor Mátyás (1979) örökzöld sorozatokban, szintén sokszor tűnt fel a Farkasvölgy.
Az Egri csillagok (1968) filmben, Vicuskát (Venczel Vera) beállítják a megfelelő pozicióba, a Farkas-hegy gerincén lévő erdei úton. Archív kép: OSZK/Fotótár Kép: Inkey Tibor
A 80-as évek végétől aztán nemcsak a rendezői és nézői látványigények változtak, hanem a táj arculata is. A környék megváltozott és más arcát mutatja, mert az elmúlt 50-60 év alatt a fák, a bokrok, az erdős részek jócskán benőtték a kezdetben szinte teljes kopár vidéket. Ám a fővárostól alig egy ugrásnyira található kirándulóvidék, ma is túrázásra, felfedezésre csábít.
2019-ben a Magyar Film Napján a Filmturista szervezete az első filmes sétát a Farkasvölgybe.
Ma is könnyen felfedezhetjük és akár virtuálisan is bejárhatjuk, ezeket a régi-régi celluloid szalagokat, filmjeleneteket. Ehhez adunk most közvetlen segítséget és remélhetőleg kirándulási kedvet az alábbi interaktív térképen keresztül.
Jó böngészést!
Felhasznált képforrások:
Nemzeti Filmarchívum, Országos Széchenyi Könyvtár/Fotótár, MTVA Archívum, Romvári József szakmai hagyatéka/szcenikai archívum, MTI Fotók, @Média a Közösségért Filmturisztikai Egyesület, Filmturista/Facebook, Basa Balázs, Názer Ádám
Felhasznált standfotók szerzői:
- Mit csinált felséged 3-tó, 5-ig/ Bojár Sándor
- A kőszívű ember fiai / Inkey Tibor
- Egri csillagok / Inkey Tibor
- A királylány zsámolya / Endrényi Egon
- A császár parancsára / Inkey Tibor
- Két félidő a pokolban / Inkey Tibor
- Szegény gazdagok / Inkey Tibor
