A tanú (1969)

A magyar filmtörténet egyik legismertebb klasszikusa, amely kerek tíz éven keresztül dobozban várta, hogy egyszer majd bemutassák. A dialógusokban egy része teljesen beépült a magyar köztudatba. A köznyelv egyre többször idézett a filmből, így a fekete komédia társadalmi hatása máig érezhető.  A populáris filmrajongók és a művészfilmek követői egyaránt kedvenc filmjeik közé sorolják. Bacsó Pétertől persze alapvetően nem állt messze ez a fajta metaforikus formanyelv, és stílusirányzat, hiszen későbbi alkotásaiban, emblematikusan mindig visszatér a rendszert bíráló, hol lírai, hol pedig epikus szatírához.

 A tanú története, a Rákosi korszakban játszódik. Főhőse Pelikán József (Kállai Ferenc) gátőr, aki egy Duna menti kis faluban teljesít szolgálatot. A cselekmény egy fiktív településen, Szigetnádasdon indul. Bár a kis faluból nem sokat látunk a filmben, mégis ötven év elteltével is sikerül pár utcai helyszínt beazonosítani. Az elképzelt falut, ugyanis a Dunakanyarban lévő Tahitótfalu helyettesítette. Pontosabban, a falucska Szentendrei-szigeten fekvő Tótfalu része. A hentesbolt előtt várakozó hosszú sort, és Pelikán érkezését az üzlet elé, a mai Hősök terén kell keresni. Külön érdekesség, hogy most is egy húsbolt üzemel ezen a helyen.

forrás: NFI

forrás: Google

Ha kisétálunk a település melletti gátra és a mára már sűrű bokrokkal körbenőtt folyópartra, ismerős helyszínekre bukkanhatunk. A Tahival szembeni dunai partszakaszon forgatták például a találkozást Dániel Zolival, valamint a képzeletbeli békaemberekkel, illetve  Pelikán kutyája Fickó, ugyanitt vizelte le az „Éljen a mi nagy bölcs vezérünk” kövekből kirakott feliratot.

forrás: NFI

fotó: Filmturista Egyesület/Basa Balázs

Pelikán gátőr házát, viszont hiába is keresnénk már erre. A díszletként felépített házat, amely a film elején még épségben látható, ténylegesen leégették a filmben.  A másnap kiérkező Virág elvtárs nagy bölcsen állapítja meg: „Ez porig égett, erről kár lenni vitát nyitni” 

forrás: NFI

forrás: NFI

A találkozás Csetnekyvel (volt nyilas legény és besúgó a filmben) jelenet helyszíne a szentendrei Határcsárda terasza volt. A hangulatos kis vendéglő remélhetőleg hamarosan, ugyanúgy fogad majd vendégeket, mint a forgatás időszakában. A háttérben jól megfigyelhető a túloldalon lévő szigetmonostori révátkelő.

forrás: NFI

Leányfalun találjuk a koncepciós per szövegírójának alkotóházát, ahová Pelikán és Virág elvtárs (Őze Lajos) is ellátogatott. A Pince-hegy oldalán, a Gyulay Pál utca 25. szám alatt álló Péteri-villa, az államosítást követően egykor az orosz nagykövetség hétvégi rezidenciájaként, majd a 60-as évektől, a Mahart dolgozók üdülőjeként funkcionált. A filmben is látott teraszról gyönyörű dunai panoráma tárult az itt pihenő dolgozók szeme elé. A ház a rendszerváltást követő években magántulajdonba került, és azóta sajnos nem látogatható. Érdekesség, hogy csupán néhány utcányira lentebb található innen egy másik patinás épület a Sorg-villa, amely manapság is igen keresett, népszerű filmes helyszín. A tanúban, a Péteri villa bejárati lépcsője mellett néhány pillanatra feltűnő antik szobrok, Apolló és Diana római istenek alakjait formázzák, melyek egykor a híres fővárosi Duna fürdő (a későbbi Diana-fürdőt díszítették). Idekerülésük oka, a fürdőnek és a villának egyazon tulajdonosa a Pfefferről magyarosított Péteri család volt.

forrás: NFI

A Péteri-villa egykoron.   forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum / Leányfaluanno.hu

Sorg-villa napjainkban.    fotó: Filmturista Egyesület/Názer Ádám

forrás: NFI

A történet végén a megáradt Duna házakat sodor el, életeket tesz tönkre. Pelikán legendás mondatát - "Ja elvtársak, az élet nem egy habostorta" a folyóban, egy fán ülve mondja.  A jelenet helyszíne, szintén a Tahitótfalui partszakasz volt.

forrás: NFI

A tanú napjainkban is menő filmnek számít, ami joggal teszi az alkotást kortalanná. A mű szép lassan legendává nemesült. Éppen ezért ha tehetjük érdemes bejárni a film eredeti vidéki helyszíneit, melyek még több évtizedes távlatból nézve is, izgalmas emlékeket tudnak felidézni bennünk.

Walter Hill mára már filmklasszikusnak tekinthető bűnügyi akciófilmjét, 1987 őszén forgatta Budapesten. A film sztárja, egyben főszereplője, az osztrák származású egykori testépítő világbajnok, Arnold Schwarzenegger volt. A krimiben a magyar főváros Moszkvát játszotta el, igen hitelesen, amihez persze az is kellett, hogy olyan helyszíneket találjanak ahol még tetten érhetőek voltak valamelyest, a világháború és az 56-os forradalom okozta homlokzati sérülések. Így kerülhetett be jó néhány olyan városi rész, ahol ezekből fakadó szegényes környezet jól érzékelhető. A stáb többek között forgatott Erzsébetváros földszintes udvaraiban (Síp és Dohány utca), az akkor még meglehetősen lepusztult New York palotában - ez volt a moszkvai rendőrkapitányság belső tere - az igencsak puritánul kinéző Lukács fürdőben, vagy éppen a belvárosi Szerb utcai templomkertben, amely egy ortodox temetőt jelenített meg és szintén eléggé elhanyagolt állapotban volt.

Nem volt ez másként a film egyik kiemelt forgatási helyszíneit biztosító Vízivárosban sem. Ilyen volt például a Pala utca 8. amely a Víziváros egyik legmeredekebb utcájában található. Az 1700-as években épült műemlék jellegű ház, akkoriban még meglehetősen sanyarú állapotban volt. Korábban istállónak is helyt adó épület ma társasházként funkcionál, de szerencsére a felújítás ellenére, megőrizte történelmi jellegét.

Kép:Basa Balázs/Filmturista Egyesület

Duplaszárnyas bejárati kapujában beszélgetett a filmben az Ivan Danko századost eljátszó Schwarzenegger Jurij Ogarkov hadnaggyal, akit ténylegesen egy orosz színész, Oleg Vidov alakított. A kapu a filmben annak az alvilági csehónak volt a bejárata, ahol aztán Schwarzenegger eltörte a grúz gengsztert alakító Növényi Norbertnek protézisből készített lábát. Ebben volt ugyanis elrejtve a razzia során keresett heroin. A látványos bunyós jelenet belső díszleteit, a Mafilm fóti műtermeiben építették fel, majd ügyesen összakapcsolták a város odaillő külső kulisszáihoz.

kép forrása: InterCom

Készülődés a jelenethez. Schwarzenegger egy utolsó egyeztetést tart. Kép forrása: Facebook/Mafilm Retro/Pásztorfi Péter

A szomszédos Jégverem utcába is érdemes benézni, mert a Schwarzenegger filmnek itt látható az egyik leghíresebb, már-már ikonikusnak mondható budapesti jelenete. Az orosz gengsztert játszó Koncz Gábort ugyanis itt lövi le, egy rövid tűzpárbaj során Danko. A magyar színész látványosan gurul le a hosszú kopottas lépcsősoron. 

Kép forrása: InterCom

A lépcső a nevét, a városi legenda szerint a dunai halászoktól kapta, akik a vár ezen részén, boltíves jégvermeket találtak. A hangulatos, gyalogos közlekedést biztosító lépcsős átjáró rendszert, eredetileg, mint önálló építményt, a vár támfal rendszerének biztonságos megerősítéséért építették. A 90-es évek végén felújították, és a lépcső tetején lévő utcai kandeláberek is visszakerültek eredeti helyükre.

Kép: Basa Balázs/Filmturista Egyesület

Visszatérve a lépcsős jelenethez, itt az alkotók valójában két helyszínből rakták össze ezt a látványos jelenetsort. Ugyanis amikor Ivan Danko megjelenik, és előbb felszólítja megadásra, majd lelövi Vagran Rostavilit (Koncz Gábor), a jelenet legelején a közeli képen Schwarzenegger mögött a Pala utcai lépcsőfeljárónál, a Hunyadi úti saroképület látható.

Kép: Basa Balázs/Filmturista Egyesület

A stáb a Hunyadi úton, a Pala lépcső lejáratánál. Szürke usankában, az Ivan Danko-t alakító Arnold Schwarzenegger. Kép forrása: Facebook/Mafilm Retro/Pásztorfi Péter

A lépcső a jelenetsor legelején is feltűnik már, amikor a razzia során a szovjet rendőrség testületileg kivonul. 

Kép forrása: InterCom

A díszletépítők még egy cirill feliratú „Kino Teatrum” valamint függőlegesen egy „Barikád” elnevezésű korabeli neon feliratot is oda illesztettek. Ez szintén kivehető a lövés pillanatában.

Kép forrása: InterCom

A következő képen aztán látjuk, ahogy a magyar színész legurul a lépcsőkön, és ez már valóban a Jégverem utcai lépcsők Koncz Gáborról tudni kell, hogy általában mindig maga játszotta el filmjeiben a különböző nehézségű szituációkat, kaszkadőri segítség nélkül. Itt is ez történt. A magyar színész legenda visszaemlékezése a Hollywoodi sztárról is érdekes.  „Nagyon kedves volt velünk. Beinvitált a lakókocsijába. Szivaroztunk meg whisky-vel itatott”. Ám Koncz Gábornak más miatt is emlékezetes maradt a forgatás. Ugyanis neki korábban még sohasem kellett színészi képességei miatt, szereplőválogatáson átesnie. A szerepekre a rendezők mindig közvetlenül kérték fel. Itt azonban más történt Nagyon mérges lett, amikor Walter Hill az amerikai rendező szöveget nyomott a kezébe, hogy olvassa fel. A filmes pletykák szerint a dühbe gurult Koncz teljesen kifakadt, és ezt mondta: „Mondjátok meg neki, hogy ha én oda születek, ahova ő, akkor most ő jön hozzám tárgyalni, nem pedig én” Majd becsapta az ajtót és távozott.  Ám néhány pillanat múlva, valaki elkapta a vállát. A rendező volt. „Oké, ez a stílus kell nekem!” – mondta határozottan Hill. Így került a filmbe a magyar színész. 

Érdemes követni bennünket, mert hamarosan folytatjuk vízivárosi sétánkat, újabb filmtörténeti és forgatási emlékekkel!

Március idusán a Filmturista is megemlékezik a forradalom és szabadságharc jeles napjairól. Idézzük fel néhány történelmi film jelenetét, melyek 1848/49-ről mesélnek, egyben pedig kedvcsinálóként, remek filmturisztikai kirándulóhelynek is tekinthetőek, a járvány elvonulása után. 

80 huszár (1978) Nagycenk, Széchenyi kastély

Kép forrása: Magyar Nemzeti Filmarchívum

A forradalom hírére, a külföldön állomásozó magyar huszárszázad hazaindul. A filmben a kastély egy galíciai kisvároshoz tartozó osztrák főparancsnoksági épület helyszínét jelenítette meg. A lovarda előtt felsorakozó Lenkey-huszárok történetét, eredeti forrásokból merítették a film készítői. 

Föltámadott a tenger (1953) Budapest, Múzeumkert

Kép forrása: Magyar Nemzeti Filmarchívum

A nagyszabású történelmi filmben szinte kronológiai sorrendben látjuk a márciusi események felelevenítését, mindezt sokszor eredeti környezetben. A képen Petőfi (Görbe János) a Nemzeti Múzeum lépcsőin szavalja el az összegyűlt tömegnek a Nemzeti Dalt.

A kőszívű ember fiai (1965) Fertőrákos, Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

Kép forrása: Magyar Nemzeti Filmarchívum

Várkonyi Zoltán rendezte klasszikus filmben, a Baradlay huszárok Ausztriából térnek haza. Útközben Magyarország felé számos nehézséggel kell szembenézniük, köztük a Palvicz Ottó vezette német vértesekkel. A film egyik leglátványosabb jelenetét, a fertőrákosi kőfejtőben forgatták, amikor először csapnak össze egymással a lovas csapatok. 

Petőfi (1981) Sopron, Fő tér és Templom utca

Kép forrása: MTVA/Archívum

A 80-as évek elején vetített hat részes filmsorozat, hűen követi a költő életét, így részletesen mutatja a márciusi forradalom napjait is. A képen a Pilvax kávéházból elindult márciusi ifjakat látjuk. Érdekesség, hogy a sorozat alkotói a Pest-Budai helyszíneket soproni utcákkal helyettesítették. 

 A Hídember (2002) Komárom, Monostori Erőd

Kép forrása: Magyar Nemzeti Filmarchívum

A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István életét bemutató filmben, a reformkori Magyarország valamint a forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás időszakát követhetjük végig. Az 1849-es tragikus események  pillanatait felidéző képkockán, Batthyány Lajos kivégzését látjuk. A pesti Újépület udvarát a komáromi Monostori erőd jelenítette meg.

2018 őszén forgatták Magyarországon, Magnus Martens rendezésében, a SAS: Red Notice című angol akciófilmet. A film történetét nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy a Londonból Párizsig közlekedő szuperexpressz utasait egy terrorista csoport túszul ejti, majd a vonat utasai közül színre lép egy bátor utas, aki nem mellékesen brit elit kommandós. Csak remélni tudjuk, hogy hősies közbenjárására a dolgok talán a helyükre kerülnek. Persze szpojlerezni nem szeretnénk, de a trailer alapján menetrendszerűnek tűnik a történet.

forrás: IMDB.com

A héten megjelent a film friss előzetese, és az összevágott jelenetek között feltűnik egy jól ismert hazai forgatási helyszín is. 

Az ezúttal téli környezetben pompázó dobogókői Zsivány-sziklák, és az elcsigázottnak tűnő Sam Heughan.

forrás: SAS: Red Notice Official Trailer (2021)

Mivel a film egy részét Magyarországon forgatták, érdemes árgus szemekkel figyelni az előzetest, és persze később magát a filmet is. Információink szerint, például a Csalagútban játszódó jeleneteket kivétel nélkül a fóti MAFILM stúdióban vették fel, méghozzá egy hatalmas épített díszletben.

A szuperexpressz a Csalagúthoz ér. forrás: SAS: Red Notice Official Trailer (2021)

A film bemutatója március 12-én várható a Sky Cinema csatornáján, és talán reménykedhetünk abban, hogy a forgalmazók kedvet kapnak a film hazai terjesztéséhez, hiszen sztár felhozatalban ezúttal sincs hiány. A stáblistán végigtekintve ugyanis Sam Heughan (A kém aki dobott engem), Hannah John-Kamen (A Hangya és a Darázs)), Ruby Rose (Batwoman), valamint Andy Serkis (Gyűrűk Ura és Majmok bolygója) és Tom Wilkinson (Grand Budapest Hotel) neve egyaránt ismerősnek tűnhet. Utóbbi két színész - csakúgy mint Sam Heughan - ráadásul visszatérő vendége volt Budapestnek, hiszen mindkét sztár korábban már dolgozott nálunk. Andy Serkis, a 2008-ban bemutatott Einstein és Eddington című HBO filmben, míg Wilkinson a The Debt/Az adósságot forgatta 2010-ben.

 és egy bővebb verzió

Hamarosan évekre lezárják az ország egyik legismertebb építészeti és idegenforgalmi jelképét. A Széchenyi Lánchíd felújítása előtt érdemes egy-egy játékfilm kapcsán felvillantani, hogy a híd milyen jeleneteknek adott otthont az elmúlt évtizedekben. Összegzésünk a nemzetközi produkciók alapján most a legismertebbeket gyűjti egy csokorba. A séta része a Film Destination Budapest filmturisztikai alkalmazás audio guide túrájának, ami a Mátyás-templomtól a Bazilikáig kanyarog a filmes helyszínek között.

Kép: Filmturisztikai Egyesület / Názer Ádám

Costa-Gavras 1989-es Music Box/Zenedoboz, filmjében a kétszeres Oscar-díjas Jessica Lange utazik át a Széchenyi Lánchídon, majd sétál le a pesti hídfő lépcsőin. A drámai alkotás a magyar származású amerikai ügyvédet alakító színésznő magányos sétája a Duna mellett, a film egyik emlékezetes jelenete. Nem mellesleg a filmben nyújtott alakításáért is Oscar-díjra jelölték a világhírű színésznőt. 

Jessica Lange magányos sétája a Dunaparton. Kép forrása: TriStar Pictures

A The Luzhin Defence/Végzetes végjátékban (2000), a homokkal felszórt Széchenyi Lánchídon, egy hintó gördül át John Torturroval, aki a filmben Luzsint, a sakkmestert alakította. A történet szerint, éppen egy európai turnén vagyunk. Az aktuális turnéállomás helyszíne Budapest. A Vlagyimir Nabokov 1930-ban megjelent regényéből írt filmadaptációt, Marleen Gorris rendezte. A filmben a sztár partnere a Csernobil sorozatból jól ismert Emiliy Watson volt.

A homokkal felszórt Lánchíd. Kép forrása: UGC Fox/France

Ha Lánchíd és filmek kapcsolatáról beszélünk, akkor megkerülhetetlen Scarlett Johansson neve, aki tinédzserként forgatott a hídon. An American Rhapsody/Amerikai rapszódiát (2002) Gárdos Éva rendezte. 

Scarlett Johansson ködös bolyongása a Lánchídon. Kép forrása: InterCom

Eddie Murphy feltűnése Magyarországon igazi szenzációt jelentett a 2000-es évek elején. Az I Spy/Én a kém (2002) Budapesti történetében, Owen Wilson mellett, a főszerepet alakította. A sztárok egy mozgalmas akciójelenetben, a hídpillér tetejére utómunkában oda varázsolt, láthatatlanná váló, repülő szuperfegyver megszerzéséért küzdenek.

Szuperfegyver a pilon tetején. Háttal a két főhős, Eddie Murphy és Owen Wilson. Kép forrása: Sony Pictures

Az Émile Zola regényéből, a Thérése Raquin-ből filmre vitt adaptáció Charlie Stratton rendezésében, az In Secret/Titokban (2013) címet kapta. A filmben világsztárok játszanak,Tom Felton, Elizabeth Olsen, Oscar Isaac mellett ismételten Budapesten forgatott a visszatérő Jessica Lange is. A Széchenyi Lánchíd, némi digitális fűszerezéssel keverve egy 1860-as Párizsi hidat alakít a történet szerinti Szajna parton. A film záró képsorai játszódnak itt, tragikus befejezéssel. 

Aggódó tekintetek. Oscar Isaac és Elizabeth Olsen a pesti hídfő lábánál. Kép forrása: Roadside Attractions

Bár önálló jelenete nem volt az Ang Lee által rendezett Gemini Man (2019) akciófilmnek a hídon, de a főszereplő Will Smith hajnali magánszáma a Lánchídon, mégis világhírű lett. Az amerikai filmcsillag önálló performanszát milliók tekintették meg a világhálón. Így ha a film nem is, ez a pár perces show mégis komoly nézettséget tudott a hídnak és persze Budapestnek generálni.

Kép forrása: Daily Mail/ Facebook/Will Smith/ https://www.instagram.com/p/BlI86RBnfSA/

Még több filmes és forgatási érdekesség elérhető a Lánchídról és Magyarországról, a Filmturista facebook oldalán vagy a Film Destination Budapest filmturisztikai alkalmazásban. Kellemes sétát és filmnézést!

Christopher Plummer, a néhány napja elhunyt Oscar-díjas, kanadai színész egyaránt forgatott Ausztriában, Szovjetunióban, Jugoszláviában és Magyarországon is. Forgatási helyszínek nyomában idézzük meg a legendás színész alakját.

A világhírű öt Oscarral elismert Muzsika hangja férfi főszereplője volt. Az osztrákok, különösen Salzburg és környéke mai napig sokat köszönhetnek ennek a musicalnek és Plummernek. Salzburg turisztikai honlapja szerint évente 300.000 filmturista érkezik -nyilván nem a koronavírus időszaka alatt- a városba, hogy felkeresse a népszerű családi film helyszíneit. Plummernek a film világhírt hozott.

Salzburg pedig felkerült a filmturizmus világtérképére. A magyarul is olvasható honlap a film összes helyszínét azonosítja. Ezeket megtekinthetjük buszos városnézés keretében, sétálva vagy kerékpáron. Nagyon ízléses példát mutat az osztrák város, hogyan lehet és kell a filmturizmust művelni.

Fotó forrása: salzburg.info

Fotó forrása: salzburg.info

Plummer a 70-es évek elején a Waterloo szuperprodukcióban játszotta Wellington hercegét. A sztárparádét felvonultató olasz-szovjet koprodukció csatajeleneteit Ungvár mellett forgatták. A szovjet hadsereg nemcsak a statisztákat adta a filmhez, hanem Oroszkomoróc határában munkagépekkel tette forgatásra alkalmassá a területet.

A film plakátja kanadai színésszel és a kárpátaljai csatamezővel. Plakát forrása:IMDB

Plummer, aki igazán termékeny színész volt a hetvenes évek derekán egy  jugoszláv, történelmi filmben Ferenc Ferdinándot is eljátszotta. A szarajevói Latin-hídnál -eredeti helyszínen- felvett jelenetben a kocsiba ülve tűnik fel a színész.

A merénylet előtti pillanat. Plakát forrása:IMDB

Egyetlen egy alkalommal Plummer Budapestre is eljött forgatni. Makk Károly Játszani kell című filmjében vállalta el a férfi főszerepet 1983-ban. A filmben több budapesti helyszín is feltűnik, például a Budai Vár vagy a Margitsziget. A Molnár Ferenc adaptációban Plummer a szerep szerinti saját feleségével keveredik szívzűrökbe.

1971. január 21-én volt a Szerelem premierje. Az alkotás klasszikussá lett. A szerelem és a hűség témaköre általános érvényű kérdés. Makk Károly filmje az 1950-es évek koncepciós pereinek világában jelenítette meg az elítéltek családtagjainak érzelmeit. A közelmúlt történelmi eseményeinek összekapcsolása az érzelmek világával, különleges nézőpontot eredményezett.

A forgatókönyv Déry Tibor Szerelem és a Két asszony című novelláiból készült. A történetben a feleség -Törőcsik Mari- és az anya -Darvas Lili- ugyanazt a férfit várja haza. A férj szerepét Darvas Iván alakította. Várakozásuk története nemcsak Magyarországon vált klasszikussá. Nemzetközi elismertségét jelzi a Cannes-i Filmfesztiválon elnyert díja, és az is, hogy a film 2016-ban a Cannes Classics címet viselő programba is bekerült, így 45 év elteltével újra bemutatták a fesztiválon.

A korabeli filmplakát. Forrás: Nemzeti Filmarchívum

A forgatás története nem kevésbé drámai, mint a film cselekménye. A börtönben játszódó jeleneteket ugyanabban az intézetben vették fel, ahol Darvas Ivánt is fogva tartották. A fiatal színész a kémkedésért és hazaárulásért letartóztatott bátyját akarta kiszabadítani a börtönből 1956-ban. Elérte, hogy a Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottságának megbízólevelével 120-140 politikai foglyot engedjenek szabadon. A megtorlás alatt 1957-ben letartóztatták és több mint két év börtönbüntetésre ítélték. Makk Károly visszaemlékezésében rámutatott, hogy egyáltalán nem volt egyszerű feladat forgatási engedélyt szerezni a fegyház területére, a Legfőbb Ügyészségi Hivatallal kellett jóváhagyatni a kérelmet. Az akkori főügyész-helyettes azonban kategorikusan visszautasította egy olyan film támogatását, ami a perek kényes témájával foglalkozik. Makk Károly meggyőzően érvelt, kifejtette, hogy akár egy iskolában vagy elhagyott irodaépületben is berendezhetik a börtönt, így azonban előfordulhat, hogy kevésbé hitelesen, azaz rosszabb fényben ábrázolják az intézményt, mintha autentikus helyszínen forgathatnának. A mérlegelés néhány napot igénybe vett. Nem tudni, mi állt a döntés hátterében, de Makk Károly végül engedélyt kapott, hogy a Gyorskocsi utcai börtönben forgathasson.

A filmben láható jelenetkép, a Gyorskocsi utcai épületről. Forrás: Nemzeti Filmarchívum

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási intézet Gyorskocsi utcai épületét 1909 és 1913 között építették. Története során végig börtönként funkcionált, itt őrizték többek között Nagy Imrét és vádlott társait. Itt tartották fogva 1956 után Darvas Ivánt is. A Tolnai Lajos utcai gyűjtőfogházban zajló kihallgatása után szállították át őt a Gyorskocsi utcába, szintén kihallgatásra, ahonnan a Markó utcába került. A Gyorskocsi utcai börtönben töltött időről Darvas Iván röviden emlékezett meg memoárjában. Itt egy kispappal volt közös cellában, megérkezésekor a többi rabtársa kilétére is kíváncsi volt. Előző fogva tartási helyén ekkor már megtanulta, hogyan lehet a fűtőtesten át morzejelek segítségével üzenetet váltani a szomszédos zárkák között. Míg azonban a Tolnai Lajos utcában félig-meddig szemet hunytak a rabok efféle kommunikációja között, a Gyorskocsi utcában már veréssel büntették a kísérletet. A filmet aztán ugyanabban a cellában forgatták, amelyikben Darvas Iván raboskodott. A helyszínválasztás nem rendezői döntés volt, Makk Károly utólag, döbbenten értesült Darvas Ivántól erről az egyezésről. Önéletrajza szerint mindez nem véletlen volt, az ügyészség feltevése szerint szándékosan irányította őket ebbe a cellába.

A forgatási kép, a börtönben készült jelenetek egyik beállítását mutatja. A lámpát maga a rendező tartja. Kép: Domonkos Sándor Forrás: OSZK/Fényképtár

A Szerelemben három nagyszerű színészt látunk parádézni. Darvas Iván és Törőcsik Mari is élete egyik legjobb alakítását hozza, ám mellettük, a Broadway-n is fellépett Darvas Lili alakítása igazi jutalomjáték. Molnár Ferenc egykori felesége, elképesztő érzéki finomsággal és erővel mutatja be az emlékeiben élő idős nagyasszonyt. A film képsorait nézve az embernek minduntalan egy mozgó fényképalbum ugrik be, amely önálló életre kel. Ezt a fajta érzést nagyban a film operatőrének Tóth Jánosnak köszönhetjük. A némafilm hőskora, a bécsi és budapesti századfordulós képek és megannyi felvillanó emlékek, melyek különböző hangulati elemként jelennek meg. A visszaemlékezések során, néhány snitt erejéig még a korszak kedvelt forgatási helyszíne, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert is feltűnik, mint illusztris korabeli helyszín.

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus  Kertben forgatott jelenetek egyike. Forrás:: Nemzeti Filmarchívum

Tóth kamerája gyönyörű kompozíciókban meséli el az öregasszony (scriptben így szerepel), és Luca kapcsolatát. Az arcok, ráncok, az árnyéksávok, a villódzó napsugár egységes harmóniát mutat. A századforduló felidézése a szecesszió jegyében igazi mestermunkára vall. A képi stílus mellett azonban feltétlen meg kell emlékeznünk a film szépséges látványvilágáról is. Makk Károly filmes vízióira, az oly sokszor visszatérő-, érzelmileg fojtott-, feszültséggel teli, vibráló légkörre, Romvári József a film díszlet és látványtervezője nagyon jól ráérzett. A forgatási helyszíneket, és díszlet kialakítását is eszerint tervezte, alakította. Az idős hölgy házának bejárata, illetve a kert az Orsó utcában volt. Makk Károly hangsúlyozta, hogy a Nagy Imre villa közelében volt a forgatás, amely az Orsó utca 43. alatt állt. Ez a ház volt Nagy Imre édesanyjának egykori lakhelye is, és a politikus itt írta többek között 1953-as reform kormányprogramját. Ez az épület ad ma helyet a rendező által említett Nagy Imre Emlékháznak. A filmben látott ház szobai jeleneteit ugyanakkor kivétel nélkül a Filmgyár, Pasaréti stúdiójában vették fel, felépített díszletek között. 

Az Orsó utcai ház a film terepszemléjén készült fotókon. Kép: Romvári József © Forrás: Basa Balázs/Romvári hagyaték ©

Gyakran csak a műteremben felépített díszletek színeinek tompított harmóniája, és a megfelelő bútorok-, drapériák-, és az apró részletekig gondosan kiválasztott kellékek elhelyezése elegendő volt az alaphang megadásához. Romvári alapos előkészítéssel és precíz munkával megteremtette a színészek számára szükséges légkört, és a szerepük mélyebb átéléséhez szükséges atmoszférát. A tér átalakításával a legmegfelelőbb miliőt igyekezett létrehozni. A környezet valósághű, gondos kialakítása, megkönnyítette a szereppel való teljes azonosulást. Romvári emlékirataiban megjegyzi, hogy a Szerelem forgatása során a színészek (Darvas Lili, Törőcsik Mari, Darvas Iván,...) rendszerint külön köszönetet mondtak neki ezért.

Romvári József színes látványterve. © Forrás: Basa Balázs/Romvári hagyaték ©

A megvalósult díszlet a filmben. Az ágyban az idős asszonyt megformáló Darvas Lili  Forrás: Nemzeti Filmarchívum

Luca és János budai házának egykori helyét a Gellérthegyen a Gombócz Zoltán 10. szám alatt találjuk, melynek akkori ősfás kertje, és buja növényzete remekül illeszkedett Makk elképzeléseihez. Az eredeti lakóépületet sajnos azóta lebontották és ma már modern társasház áll a helyén.

 Romvári József alaprajz tervezete ©    Forrás: Basa Balázs/Romvári hagyaték ©

A történet vége felé egy-egy pillanat erejéig néhány ismert budapesti látkép is feltűnik. Luca hazafelé tartó útján Hűvösvölgyben járunk, és a villamos-belső ablakából a Szilágyi Erzsébet fasor látható. János taxiútja hazafelé a Kazinczy utcai zsinagóga mellől indul, később átmegyünk a Szabadság-hídon, végül feltűnnek a Rózsadomb és Pasarét utcái.

A Filmturista Egyesület a járványügyi helyzet elmúltával, rendszeresen szervez majd forgatási helyszín sétákat, számos magyar filmklasszikus eredeti helyszínére! Friss infókért, kövess minket a közösségi oldalainkon!

Felhasznált források:

• Basa Balázs /Názer Ádám 2015: Itt Forgott - Klasszikus Magyar filmek forgatási helyszínei c. kézirat
• Bálint Angelika 2015: Szerelem c.film helyszínei
• Basa Balázs 2018/2021: Romvári Hagyaték/Szcenikai adatbázis és archívum dokumentáció
• Basa Balázs 2018: Beszélgetés Martin Éva díszletépítővel és látványtervezővel
• Basa Balázs 2015: Beszélgetés Makk Károllyal filmrendezővel
• Magyar Nemzeti Filmintézet és Filmarchívum
• Darvas Iván 2001: Lábjegyzet. Budapest.
• Déry Tibor 1970: Szerelem (Technikai forgatókönyv) Budapest.
• Makk Károly 2014: Szeretni kell. Budapest.
• Tamáska Péter 2005: Politikai elítélt kerestetik. Börtönélet és politikai foglyok Magyarországon, 1945-1990. Budapest.
• Trunkos Ildikó – Hajba Ferenc (szerk.) é.n.: Makk Károly: Na, mester, mire készül most? (A Nyitott Nemzedék Nyugdíjasok Szabadegyetemén elhangzott előadások szerkesztett szövege). Budapest.

Pénteken volt a világpremierje a  Netflix új akciófilmjének, az Outside of Wire-nek, azaz a Halálos harcmezőknek. A majd közel két órás filmben, szinte hemzsegnek a hazai forgatási helyszínek. Ami persze nem is csoda, lévén a svéd rendező Mikael Hafström dolgozott már korábban Budapesten. Ahogy 2011-ben  A rítus / The Rite készítésekor, úgy most is egy Anthony-nak kellett dirigálnia a kamerák mögül. Akkor Sir Anthony Hopkins volt aktuális filmjében a főszereplő, most pedig Anthony Mackie-nek kellett ezzel a feladattal megbírkóznia. És ebben most egy fiatal társ lesz a segítségére, akit a fiatal Damson Idris alakít. A közeljövőben játszódó történetben, az ENSZ tehetetlensége miatt, harci droidok, és az amerikai katonák együttesen támadják, a Kelet-Európában militáns tevékenységet végző önkényes hadurat és osztagait. A nukleáris fenyegetettség miatt a tét nem csekély, lévén az emberiség jövőjéről van szó. A két főhős sem tehát mást, muszáj összefognia, mert különben hamar game over lehet. Mivel egyáltalán nem szándékozunk spoilerezni, pláne nem minősíteni a film sztoriját, így a cselekményéről egyelőre ennyit. Inkább lássuk most a főváros egyik ikonikus forgatási területét, amely főként a külföldi filmesek körében kedvelt, és amely kiemelt helyszíne a most bemutatott filmnek is.

Itt Forgott! - Főszerepben a Kelenföldi Hőerőmű!

A két baka egy ugrásnyira a Kopaszi-gáttól, a Kelenföldi erőmű udvarán sétál, amely a filmben egy katonai bázis. Balról az átvezényelt drónpilóta, Thomas Harp (Damson Idris), mellette a tapasztalt Leo százados (Anthoy Mackie) Kép forrása/Netflix

Újbuda különleges hangulatú ipari telepe, Budapest egyik legjellegzetesebb ipari emlékműve az utóbbi szűk tíz évben népszerű produkciós helyszínné lett. Az erőművet Reichl Kálmán tervezte, a fokozott vízigény miatt a Duna partjára. 1914-ben kezdte meg a működését. Az 1930-as évek végéig folyamatosan bővítették és fejlesztették a villamosenergia előállítására tervezett telepet. Ekkor épült az óratorony, a bauhaus kapcsolóház és az art deco vezérlőterem is. A bővítések tervezője Borbíró Virgil építész volt. A XXI. században leginkább ezek a helyiségek váltak filmes helyszínné. Ezt segítette az is, hogy a technikai fejlődés következtében, éppen a gyár legszebb részei váltak használaton kívüli területté. Az erőművet a rendszerváltás után modernizálták és magánosították, az üzem egyes részein mai napig termelés folyik. De a némely egykor impozáns, de elhagyott tér időről időre, díszletté változik.

Az udvar ezúttal üresen áll, a pilóták és a robotok már elvonultak. Kép/Filmturista

Tekintsünk kicsit a közelmúltba, és nézzük, ki tette már tiszteletét ebben az objektumban! Az Ideglelés Csernobilban/Chernobyl Diaries (2012) katasztrófa trhillerben az erőmű kvintesszenciáját kapjuk. A vezérlőterem, az üvegtégla padlózatú folyosók, a hatalamas fém lépcsők az üvegablakos lépcsőház azok a terek, amiért leginkább a filmesek idejönnek forgatni. A 2013-as Drakula sorozatban a XIX. századi Londonban járunk. Az erőmű vezérlőterme, mint a címszereplő boszorkánykonyhája jelenik meg. Több epizódban is feltűnik a karakteres helyszín, ahol mindenféle hátborzongató kísérletnek lehet a szemtanúja a néző. Az egyik jelenetben a grófot alakító Johanthan Rhys Meyers mellett, Van Helsing szerepében a kitűnő német karaterszínészt, Thomas Kretschmannt látjuk.

Drakula kisérletezik. Kép forrása:NBC Universal Televison

 Sullivan Stapleton, a 300: A birodalom hajnala sztárja, egy igen szerencsétlen balesetet szenvedett 2013 nyarán, Thaiföldön. Az ausztrál sztár kizuhant egy tuk-tukból és súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba. A balesetkor márcsak napok választották el attól, hogy Budapestre érkezzen, a Válaszcsapás/Strike Back új évadjának forgatására. A baleset következtében a forgatás majd egy évet csúszott. Az akciósorozat egyik részében a brit kommandó főhadiszállásának rendezték be az erőmű vezérlőtermét. A Berlinben játszódó epizódban, az alkotók beforgatták az erőmű külsejét is. A Fleming - Rázva, nem keverve /Fleming (2014) sorozatban az erőmű folyosói, nagy üvegablakos lépcsőháza, mint a szövetségesek második világháborús, kanadai, titkos kiképző bázisa szerepel. Ugyanebben a filmben egy másik jelenetben angliai tengeralattjáró dokként is feltűnik az épület egyik belső tere. Trükkös megoldás, hogy az alkotók egy CGI tengerparti elleniránnyal a belső térből külső helyszínt varázsolnak. 2015-ben mutatták be a A kém/Spy című amerikai szupermozit, melyben Jude Law mellett Melissa McCarthy is szerepel az itt felvett jelenetben.

Melissa McCarthy megkötözve. Kép forrása: InterCom

Hogy mennyire keresett és kedvelt helyről beszélünk, arra a legjellemzöbb példa, hogy a Spy 2014-es budapesti forgatásakor, Gabriele Salvatores Oscar-díjas olasz rendező éppen egy reklámfilmet forgatott az üveg tetejű vezérlőteremben. A terepszemlére érkező rendező és munkatársai a helyszínen forgató Spy stábjába botlottak. A Jason Stathamot és Jude Law-t is felvonultató stáb éppen az egyetlen bejáratnál forgatott a vezérlőteremet rejtő épület aljában, így az Oscar-díjas olasz várakozni kényszerült. Személyében a szakmai nagyság, az emberivel is párosult, mert a neves rendező nem vált türelmetlenné, kedélyesen beszélgetve várta, hogy a másik stáb egy pillanatra szabad utat engedjen neki a saját setjéhez.

Apropó, a vezérlőterem! Kétséget kizárólag az erőmű legérdekesebb pontja a páratlan szépségű art deco stílusú terem. Az ovális alaprajz, a zöldes falak, a kapcsoló pultok és a tető üvegablakai unikálissá teszik a helyszínt. A szabályos harmóniából egyedül a terem közepén mozdíthatalanul ott álló, kicsi bunker vesz el. A mindenkori látványtervező és rendező feladata az, hogy a filmben kitakarja vagy funkciót találjon a kis építménynek.

Kép/Filmturista

Így az sem véletlen, hogy amikor a magyar származású Adrien Brody a Houdini (2014) című két részes mini filmdrámát forgatta a History Channel részére, a készítők a stáblista mögé ezt a beállítású képet választották!

  A láncokban vergődő Harry Houdini, azaz Adrien Brody. Kép forrása: History Channel 

Az ausztrál szépség Margot Robbie, 2016 nyarán forgatta Budapesten a Végállomás/Terminal (2018) film noir jellegű moziját, amely végül aztán elkerülte a filmszínházakat, legalábbis idehaza  És bár a film tényleg nem igazán lett sikeres, a budafoki úti épület, mégis újfent hírességeket fogadhatott. A kapcsolóterem ezúttal egy valóságos kínzókamrát alakított a történetben, ahol Mike Myers hamar szembesülhetett azzal, hogy a helyszínnek valóban különleges aurája van. Érdekesség, hogy az épület hátsó homlokzata ugyanakkor egy lepukkant hotelnek volt felépítve, ahol tetőre még egy neonfelirat is került.

Margot Robbie és az Art Deco. Kép forrása: IMDB

Alig két év múlva aztán ugyanitt, Ryan Rynolds egy elhagyatott, de már ukrán ipari telepnek álcázott helyen próbálja jobb beleátásra bírni a csökönyös Ben Hardyt, a Hatan az alvilágból / Six Underground című akciófilmben, melyet ugyancsak a Netflix mutatott be, de még 2019 novemberében.

A bosszús tekintetű Ryan Reynolds. Kép forrása: Netflix

Ben Hardy kérdőre vonva a vezérlőteremben.Kép forrása: Netflix

De visszatérve a jelenbe, úgy tűnik AnthonyMackie is "belakta" már a helyet, és kellően megbarátkozott a tizenegyedik kerület ipari büszkeségével.

A puritán irodának álcázott teremben, szigorúan figyel Anthony Mackie. Kép forrása: Netflix

Aki esetleg személyesen is szeretne megismerkedni a titokzatos, és számos filmtörténeti érdekességgel bíró Kelenföldi Erőművel, annak talán szolgálhatunk annyi bátorítással, hogy jelen áldatlan helyzet elmúlásával, a Filmturista mindenképpen próbál majd ismételten csoportos sétát szervezni ide! 

 A magyar filmgyártás egykoron egyik leglátványosabb külső forgatási helyszíne volt a Budai-hegységhez tartozó Csíki-hegyek rögvonulata, amely hivatalosan a mai napig is közigazgatásilag Budaörshöz tartozik. Turisztikai megközelítése ellenben mind Csillebérc, mind pedig Budakeszi felől lényegesen egyszerűbb és könnyebb. A sziklás, dolomitos, dombokkal és helyenként fenyvesekkel határolt, vadregényes medencében, Budaörs, Budakeszi, Csillebérc között megbúvó Farkasvölgy, a Szekrényes-hegy, a Ló-hegy, a Huszonnégyökrös-hegy és a Farkas-hegy környéke. Olyan természeti adottságokkal rendelkezik, melyet a filmrendezők előszeretettel használtak ki, egy-egy romantikus kalandregény, vagy történelmi filmadaptáció életre hívásához.

A világosi csata rekonstrukciója, A kőszívű ember fiai (1965) című filmből, a budaörsi kopárokon. Érdekesség, hogy Várkonyi Zoltán a háttérben lángoló díszletházakat, az ugyancsak 1964-ben itt forgott és utána itt maradt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című Makk Károly filmből használta fel. Archív kép: OSZK/Fotótár

A völgy területén sárgával jelzett turistaút halad át, mely érinti a Budakeszihez közel eső Sorrentó-sziklát, a Kies-völgyet, elhalad a Szállás-hegy, Ló-hegy, Csík-hegy mellett, és végül a Huszonnégyökrös-hegyet majdnem a csúcsáig közelíti meg. A turistaútról lekanyarodva a Sorrentó–Szekrényes-hegy–Farkas-hegy által körbezárt területen, egészen 1952-ig működött a farkashegyi vitorlázó repülőtér, utána a reptér elköltözött a Budakeszitől alig három km-re található sík mezőre. Ugyanakkor a völgy túloldalán még ma is észrevehető az egykori hangárok helye, és persze a volt oktatóbázis épülete, amely évtizedek óta magántulajdonban van. A Farkas-hegy túloldalán, a Szekrényes hegyen, a csúcshoz közel vitorlázó-emlékmű található, ami piros jelzésű turistaútról közelíthető meg. 

Az emlékműhöz közel találjuk a korábban itt állt MÁV pihenőház duplaboltíves homlokzat maradványát. A rom leginkább A tizedes meg a többiek (1965) című klasszikus háborús filmből lehet ismerős, amikor Molnár tizedes (Sinkovits Imre) és Szíjjártó István (Pálos György) fedezéket keresnek a szovjet csapatok támadása elől. Archív kép: OSZK/Fotótár

Ez, és a szemben lévő Szekrényes-hegy csúcsán fekvő betonrámpa maradványa -melynek feladata volt, hogy az ide rögzített gumikötél segítségével elindítsák a vitorlázógépeket – később vélhetően inspirációt adhatott a filmeseknek, mint díszlet kiegészítés, több játékfilmben látható.

A Szekrényes-hegy tetején, a sziklák mellett idilli környezetben Pap Éva és Darvas Iván, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig (1964) című történelmi komédiában. Archív kép: OSZK/Fotótár

A völgy története szorosan összekapcsolódik a magyar filmgyártással. Már az 50-es évek elejétől forgattak itt játékfilmeket. Sokszor merült fel nagy méretű, vadregényes, természetes közeg iránti helyszínigény, mely közel fekszik a fővároshoz, könnyen elérhető.  A műteremre utaló számozását is a filmesek adták, így persze ezen a néven értelemszerűen csak a filmesek ismerték. A második világháború után újjászülető magyar filmgyártás először a zuglói Hunnia filmgyár Róna utcai telephelyén, valamint a Hungária körúti majd nem sokkal később megnyíló pasaréti műtermekben készítette remekműveit. Mivel az ominózus 9-es számmal egyik helyen sem volt jelölve stúdió, így adta magát a szlenges elnevezés, hogy a film „forog még a 9-esben is”

Szegény gazdagok (1959) film forgatása. Archív kép: OSZK/Kép: Inkey Tibor

Olyan művészek dolgoztak itt, mint Bán Frigyes, Fábri Zoltán, Keleti Márton vagy éppen Makk Károly. Később Várkonyi Zoltánnak, és Zsurzs Évának is ez volt az egyik kedvenc természetes filmforgatási területe. A 60-as évek közepétől aztán a Magyar Televízió is gyakran használta, mint forgatási terepet.  A teljesség igénye nélkül, az itt forgott filmalkotások közül érdemes kiemelni, a Gerolsteini kaland (1957), a Szegény gazdagok (1959), a Két félidő a pokolban (1961), a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A tizedes meg a többiek (1965), A kőszívű ember fiai (1965), és az Egri csillagok (1968), című klasszikus filmeket. A tévés produkciókból A Tenkes kapitánya (1964), a Sztrogoff Mihály (1975), A névtelen vár (1981), a Sándor Mátyás (1979) örökzöld sorozatokban, szintén sokszor tűnt fel a Farkasvölgy.

Az Egri csillagok (1968) filmben, Vicuskát (Venczel Vera) beállítják a megfelelő pozicióba, a Farkas-hegy gerincén lévő erdei úton. Archív kép: OSZK/Fotótár Kép: Inkey Tibor

A 80-as évek végétől aztán nemcsak a rendezői és nézői látványigények változtak, hanem a táj arculata is. A környék megváltozott és más arcát mutatja, mert az elmúlt 50-60 év alatt a fák, a bokrok, az erdős részek jócskán benőtték a kezdetben szinte teljes kopár vidéket. Ám a fővárostól alig egy ugrásnyira található kirándulóvidék, ma is túrázásra, felfedezésre csábít.

2019-ben a Magyar Film Napján a Filmturista szervezete az első filmes sétát a Farkasvölgybe.

Ma is könnyen felfedezhetjük és akár virtuálisan is bejárhatjuk, ezeket a régi-régi celluloid szalagokat, filmjeleneteket. Ehhez adunk most közvetlen segítséget és remélhetőleg kirándulási kedvet az alábbi interaktív térképen keresztül.

Jó böngészést!

Felhasznált képforrások:

Nemzeti Filmarchívum, Országos Széchenyi Könyvtár/Fotótár, MTVA Archívum, Romvári József szakmai hagyatéka/szcenikai archívum, MTI Fotók, @Média a Közösségért Filmturisztikai Egyesület, Filmturista/Facebook, Basa Balázs, Názer Ádám

Felhasznált standfotók szerzői:

• Mit csinált felséged 3-tó, 5-ig/ Bojár Sándor
• A kőszívű ember fiai / Inkey Tibor
• Egri csillagok / Inkey Tibor
• A királylány zsámolya / Endrényi Egon
• A császár parancsára / Inkey Tibor
• Két félidő a pokolban / Inkey Tibor
• Szegény gazdagok / Inkey Tibor